Valahol örvendetes, hogy az EB legrosszabb mérkőzésére a negyedik játéknapig kellett várni. Más kérdés, hogy ez ebben az esetben egyszerre pozitív kritika az EB egészére vonatkozóan, s elmarasztaló ítélet a ma délutáni két válogatottal kapcsolatban. Ahhoz már hozzá kellett szoknunk, hogy az úgynevezett topgárdák közül Anglia az, amely többnyire borzasztó játékot vezet elő a zöld gyepen. Gondoljunk csak a legutóbbi VB csoportmeccseire. Ezúttal viszont feltették a pontot arra a bizonyos i betűre, ugyanis még játékuk sem volt. A legborzasztóbb az egészben az, hogy a játék nélküli szaladgálás ebben az esetben egy pontot ért. Mivel az első félidőben sikerült egy tipikus angólt szerezni. Helyzet nélkül. A semmiből. Tipikus, mert egy 35 méterről, semleges helyzetből elvégzett szabadrúgást követő fejesből született. A franciák persze próbálkoztak, a szögletarány és a labdabirtoklás is arra enged következtetni, hogy ők tettek többet a győzelemért, de arról majd később, hogy ez miért nem vezetett eredményre.
Először az angolokról. A hozzáállásukat, teljesítményüket lehet úgy magyarázni, hogy kibekkelik Rooney hiányát, s majd vele megverik az utolsó körben az ukránokat. Meg lehet magyarázni a meleggel, lehetne a hiányzókkal. De teljesen felesleges. Nem hiszem, hogy 2-3 ember hiányzik ebből a csapatból. Ez a csapat azzal a két-három emberrel is ilyen élvezhetetlen játékkal rukkolna ki. De legalább egy dolog nyilvánvalóvá vált: Anglia esetenkénti rossz szereplése nem edzőprobléma eredménye. Nem lennék az angol drukkerek helyében, mert ennek a csapatnak nem lehet szurkolni. Lehet a Premiere League a világ egyik legjobb bajnoksága, de ez nem az angol játékosok dicsősége. Nagyon nem.
A franciáknak volt játékuk. Helyenként nem is rossz. Azonban a második félidőben nem csupán amiatt téptem a hajam, mert az utolsó 25 percben nyilvánvalóvá vált, hogy mindkét gárdának jó az eredmény. Hanem azért, mert Franciaországban nem kifejezetten találták fel a szélek megjátszását. Szerencsétlen jobboldali középpályás, vagy jobbhátvéd úgy a 60-70. perc között párszor felfutott, esetenként teljesen üresen volt, de labdát egyet sem kapott. A franciák megmagyarázhatatlan okokból középen erőltették a támadgatásokat, mintsem kijátszották volna szélre a labdát. Érdekes hozzáállás, mivel azzal akár veszélyt is teremthettek volna az ellenfél kapuja előtt. Ezzel szemben inkább odavitték a labdát passz helyett, amit az angol védelem némi tolódással rögtön megoldott. Ennek következtében a 70. perctől nem volt francia jobbszél, mert senki sem futott fel. Ha nem kap labdát, akkor valóban teljesen felesleges.
A fenti bekezdésből látszik, hogy a franciákról legalább le lehetett írni valamit, szemben az angolokkal. Róluk legfeljebb annyi pozitívumot lehet megjegyezni, hogy továbbra is szép a mezük.
Anglia évek óta az a celebcsapat, amelynek lehetetlen szurkolni. Évek óta mind játékban, mind eredményben nagy az elvárás velük szemben, de mindig csalódást okoznak. Nem lesz kár értük, ha kiesnek. Pontosabban most sem lesz kár értük. Ezek után persze nem csak az angolok kiesésének örülnék. Ilyen játékkal a franciák se menjenek tovább.
