Őszi szonettem Mókás és munkás évek erdejénekÚtjain megfáradt, minap oly büszkeLábunk nyomait már időtlen, szürkeOrdasok szimatolják. A reménynek,Bátorságnak rágva virágát, éltnekArany ékszereit lopva, a fürgeNapsugár szárnyait szilánkra törveAlattomban adván helyt…
Heti vers 2.
2010.09.24. 20:26 pimpalini
10 komment
Címkék: vers élet ősz
Heti vers 1. (itt is)
2010.09.24. 20:23 pimpalini
Szonett2:Villám gyorsasággal múlnak a percek,hatalmas, mindent magába temető,világmozgató, szilaj, ősi erő,a természet napóráján. Ám henceg,ki e komor ketyegéstől nem rettegmondván: létünk búját-baját elfedő,éltünk nyűgét bús keblére ölelőszelíd társ, a közelgő…
Szólj hozzá!
