A néphülyítésnek Magyarországon alapból hagyományai voltak és vannak, ám amióta rendszert változtattunk, ragyogó mintákat kaptunk az addig tiltott, "permanens hanyatlással küzdő kapitalista világból" is. A kettő együttese sokszor csempész váratlan derűt a hétköznapi ember életébe, ám legalább olyan gyakran nyitja ki a bicskát a zsebében, s okoz tehetetlen dühöt "már megint hülyének néznek" felkiáltással spékelve.

Tegnap ezen a képzeletbeli pályán - a néphülyítés pályáján - egy igazán dobogóra esélyes "állatorvosi ló" futott. Egy közgazdász - már nem emlékszem honnét szedték össze szegényt, de mindegy is - kijelentette nagy bölcsen, hogy a minap bejelentett nyugdíjpénztári intézkedésekkel "havonta 10000 forintot kivesznek az emberek zsebéből". Döbbenet, áll leesik, majd az ember fia a távirányítót vágja a képernyőhöz, mivel másképp nem tudja - persze így sem - megbüntetni a "szakértőt", az ostoba, manipulatív, demagóg mondatért. Amelyre másnap meglepett emberek fognak úgy reagálni, hogy a kormány eljátssza a fiatalok jövőjét, nyugdíjpénztári és biztosítással foglalkozó értékesítők hada fog pampogni és a kardjába dőlni, hogy lassan már azon sem lehet nyerészkedni, hogy egyik pénztárból visszük a másikba a jónépet némi rábeszélés árán, személyenként 10-14 000 forintért.

De menjünk szépen és lassan (immár lenyugodva) végig eme "bölcs kinyilatkoztatás" velején:

1. A magyánnyugdíjpénztárakba befizetett összeggel nem rendelkezhetem szabadon, csak akkor, ha majd megérem azt a kort, amikorra meggígérték, hogy kifizetik. Vagyis az én zsebemből kivándorolt összeggel így sem és úgy sem rendelkezhetem.

2. Az állami nyugdíjkasszába áttranszportált összegek nem vesznek el, csak ahelyett, hogy valamelyik pénzintézet eljátssza a tőzsdén, most állambácsi fog vele rendelkezni. Tehát megint csak nem buktam havonta 10 000 forintot.

3. Az állam, vagy épp a magánynyugdíjpénztárnak kifizetett járulékokkal én, mint munkavállaló személy szerint nem rendelkezem, csak abban adhatok iránymutatást, hogy a kötelező "adót" hová emeljék le, hol fialtassák. Vagyis megint csak arra a következtetésre kell jutnom, hogy nem emelnek ki semmit sem az én zsebemből ezzel az intézkedéssel, mert ezt már korábban is megtették.

Más kérdés természetesen az, hogy ha én akarok, félretehetek magamnak - vállalhatok önkéntes nyugdíjpénztári befizetést is - amivel viszont állambácsi nem tud, de nem is akar sáfárkodni.

Ez az egész arról szól, hogy ha már fizetni kell/érdemes, ne valamilyen igérgető, "játékos" külföldi tulajdonban lévő, a hasznot az országból kilapátoló magáncég szórakozzon a pénzemmel (biztosan mindenki emlékszik a válság idejéből származó mondatra, mely szerint egy év befizetései tűntek al a piacon), hanem inkább az állam, amely ebből talán tudja finanszírozni azt az összeget, amelybe a szüleim nyugdíja kerül.